Lakásproblémák

Egy kis idő eltelt már az előző bejegyzésem óta… úgyhogy elnézést kérek tőletek :) Ahogy ígértem, a lakással kapcsolatos problémákról írnék nektek.

Ugye már a tartózkodásom 1. hetében kiderült, hogy a mexikói lány nem jön Indonéziába, úgyhogy a lakás másik szobája is üresen marad, ha csak nem találunk valakit, aki beköltözne. Próbálkoztam hirdetés feladásával, de 1 jelentkező nem akadt. Na ilyen probléma Pesten tuti nem lenne :D Amúgy azért nem volt sikere a lakásnak, mert a lányok leginkább a szüleikkel laknak. Fiút meg eleve nem keresek, mert itt Indonéziában nem nézik jó szemmel, ha egy fiú és egy lány úgy együtt él, hogy nem házasok.

Főnököm felvetette, hogy próbálkozni kellene egy úgynevezett „kosan” kereséssel, ami kisebb kollégiumnak minősül, de mindenkinek külön szobája van. Úgyhogy elkezdtük keresgélni a sulihoz közel eső szobákat. Aztán végülis mindegyikkel van valami para: valamelyikért többet kellene fizetni, mint amennyit jelenleg fizetek (elég pofátlan volt az egyik tulaj: elkezdi, hogy 1.7 millió, meglátott engem, kérdi, hogy a bulénak lenne, egyből 2 millió lett az ár. Én meg a képébe röhögtem és be sem mentem megnézni a szobát). Ami számomra alap, az a normális angol WC. Ugyanis a reggeli dolgomat nem éppen guggolva akarom elvégezni, ha akár fél órát is lehetne ülni a WCn. De ez csak egy lightos példa a sok közül, amit még úgy gondoltam, hogy ízléses dolog leírni. Aztán elmentünk az olcsóbb kategóriák felé, ahol végülis volt normális WC, de az ágy olyan hihetetlenül mocskos volt, hogy 8 óra munka után nekem semmi kedvem nem lenne oda belefeküdni. Az utolsó csepp a pohárban pedig az volt, amikor elmentünk az egyiket megnézni, 1 milliót elkértek volna egy olyan szobáért, amiben nincs se angol WC, és még ágy sem volt benne. Na oda sem tettem be a lábam. Végezetül a főnök mondta, hogy ne aggódjak, maradjak nyugodtan a lakásban, ahol vagyok, majd ő segít fizetni. Sikerült megnyugtatnia, hiszen a lakás jó, senki nem mondja meg, hogy ki jöhet a lakásba és ki nem, közel is van, és megvan a privát szférám.

Pár nappal később örülve jön oda hozzám a főnök, hogy februártól lesz egy másik gyakornok csaj Franciaországból, úgyhogy nem kell elköltöznöm, mert majd költözik hozzám a csaj. Aztán végülis ez a terv is elszállt, ugyanis a lány elég hamar meggondolta magát, hogy ő inkább otthon maradna szakdolgozatot írni, úgyhogy inkább mégsem jönne Indonéziába.

Úgyhogy per pillanat fogalmam sincs, hogy mi lesz a lakással, végül kell-e költöznöm, vagy nem, de inkább remélem, hogy nem.

Következő bejegyzésemben olvashattok az újabb utazásomról, amit a hétvégén fogok megejteni :)