Az orosz hiszti

Kis kihagyás után folytatnám a beszámolómat. A kihagyás okáról később többet beszélek. Röviden  had mondjam csak azt, hogy bevándorlási problémák.

Az egész útban az nem tetszett nagyon, amit minden reggel el kellett szenvedni: a 10 órási indulást. Na már most az a 10 óra indonéz 10 óra volt, úgyhogy richtig, hogy 10kor még nem voltunk sehol, volt vagy 11, mire elindultunk. Na most ezt a 2. napon az orosz csaj játszotta be, hogy nem bírt még 10re sem elkészülni. Emiatt mindennapra az lett, hogy 11kor elindultunk, kocsikáztunk minimum 2 órát, odaértünk valahova, ahol eltöltöttünk egy pár órát, és mivel 5kor már sötétedik, ezért nem tudtunk menni sehova, csak a szállásra. Így alakult ezt ekkor is: elindultunk 11kor, vagy jó 2 óra utazás után értünk oda Kedung Tumpang Beachhez, aztán miért is ne: elkezdett szakadni az eső de úgy Istenigazából. Mivel a „beach” 4 km-re volt  szántóföldeken keresztül,hegyen völgyön át, ojekkel, azaz motoros taxival voltunk kénytelenek lemenni. Lefele mentünk volna gyalog, de visszafele nem hoztak volna el,csak oda-vissza ment a dolog. Az elején vártunk, hiszen szakadó esőben nem akartunk lemenni. Ezalatt az idő alatt az orosz csajnak volt alkalma elégedetlenkedni és ordítozni Ajival, hogy csak utazgatunk órákat, most meg a várakozással pazaroljuk el az időnket (nem akartam neki mondani, hogy végülis ki nem tudott elkészülni 10ig…). Meg hogy ő a legközelebbi reptérre akar menni, hogy repülhessen Balira, stb. stb. Már nézte is a repjegyet Jogjából, meg a buszokat is próbálta nézni Pacitanból, ahova aznap este érkeztünk. Szerintem mindannyian reménykedtünk benne, hogy aznap este a csaj már nem lesz velünk, mert sikerül felrakni őt egy buszra, de sajnos nem, ugyanis túl későn érkeztünk Pacitanba, így belátta a csaj is, hogy inkább reggel lenne jobb, hiszen egyedül éjszaka nem tudna magával mit kezdeni Jogjában.

Fél óra hiszti után végre nekiindultunk a sáros útnak. A motorosok is csak lépkedve tudtak haladni, mert annyira csúszott a motor, a sár pedig fröcsögött fel. Ennek ellenére egy élmény volt az egész motorozás, hiszen gyönyörű tájakon mentünk végig. Mikor odaértünk a végére, nem mondhattuk, hogy célnál vagyunk, hiszen még le kellett mászni a hegyről, ami a sár miatt szintén kihívás volt. Sziklákra érve jobb volt a helyzet abból a szempontból, hogy nem volt csúszós, de voltak más problémák: mozogtak a sziklák. Na ennek én meg is láttam a kárát, 2x is majdnem becsúsztam a sziklák közé pár-pár karcolással. Szerencsére Irul ott volt mellettem, úgyhogy ő segített mindig sziklákat mászni. A túra végén pedig csobbantunk egyet egy természet által kialakított medencében, amit a Hawaii szigeteki Kauain is megtalálhatunk Queens Bath néven. 

Egy óra pancsizás után viszont indulnunk kellett, hiszen kezdett sötétedni. Sötétben pedig nem a legjobb hegyet mászni. Visszafele egy rövidebb, de annál nehezebb útvonalat választott a guideunk: a szó szerinti hegymászást. Persze sárban. Csúszott az egész, és tipikusan olyan volt, hogy ne nézz hátra, mert elszédülsz és leesel. Hiszen a hátunk mögött körülbelül csak az óceánt láthattuk, ha leesünk, akkor tuti néhány méter gurulás után ott végezzük, nagy valószínűséggel nem élve. De baj nélkül sikerült feljutni a hegy tetejére, és indulhattunk vissza a kocsihoz. 

Pacitan 4 órára volt a helytől, úgyhogy várható volt, hogy iszonyatosan későn fogunk beérni, hiszen még vacsorázni is meg kell állni. Végezetül hajnali fél 1kor érkeztünk be, amikor mertem remélni, hogy az orosz csaj nem kezd még elválogatni a hotelek között, merthogy mindenki fáradt. De persze a hercegnőnek nem volt jó az első hotel, merthogy koszos, így indulni kellett újabbakat találni, ahol persze további problémák merültek fel: csak 1 darab 3 személyes szoba van, túl drága, csak 1 ágy van a szobában, nincs kiadó szoba, stb. stb. Hajnali fél 3kor végezetül mondta, hogy „hát akkor menjünk vissza a koszos hotelbe”. Mindannyian már meg tudtuk volna ütni ezért a mondatáért. Viszont végre elfoglaltuk a szállást, ami tényleg nem a legtisztább volt, de bőven jó volt arra, hogy aludjon ott az ember pár órát és le tudjon fürdeni. Reggel pedig még reggelit is adtak, úgyhogy szerintem bőven jó volt – annak, aki a minél olcsóbb utazásra vágyott. Természetesen ez nem az orosz csaj volt. 

Következő bejegyzésemben elmesélem, hogy hogy közöttünk ki Jogjában már szerdán csütörtök helyett.