Első munkanapom

Hétfőn szerencsére nem 8ra kellett mennem dolgozni. 11-re mondta a főnök, hogy térjek be, viszont inkább hívna, mert megbeszélésen volt. Így végül csak délre kellett bemennem. Bemutatott a kollégáknak, néhány másik alkalmazottnak, valamint az iskola tulajdonosának, aki teljesen odavolt azért, hogy magyar vagyok, és egyből mondta, hogy majd elvisznek a magyar nagykövetséghez és majd szervezhetünk valami magyar napot a suliban. Aztán eljutottam egy nőhöz is, aki a nemzetközi kapcsolatokat ápolja az iskolában, és felajánlotta, hogy ha szeretnék indonéz nyelvet tanulni, akkor nyugodtan keressem fel, és tanít engem szívesen. Úgyhogy meg is ragadtam az alkalmat és telefonszámot cseréltünk. Mivel külön bejegyzést ennek nem szeretnék szánni, most említem meg, hogy közben elkezdtem ezt a lehetőséget, már 2 alkalommal is voltam nála, és azt mondta, hogy nagyon gyorsan tanulok, és, ha így folytatom, akkor 2 hét után már elég jól fogok tudni indonézül (ugyanis az indonéz nyelv nem a világ legnehezebb nyelve, ha mondhatok ilyet).

Aztán találkoztam 2 másik emberrel is, akik azzal jöttek oda hozzám, hogy másnap mennek promózni az egyik középiskolába, ha van kedvem, akkor elmehetnék velük. És el is vinnének valami helyre enni. Hát mondom rajtam ne múljon, én benne vagyok. Erről a következő bejegyzésben mesélnék többet.

Aztán diákokkal is sikerült megismerkednem, a diákok képviselőivel, akik nagyon aranyosak voltak. Az egyik sráccal nagyon jól kijöttünk, iszonyatosan osztottuk az európai migránspolitikával kapcsolatos nézeteinket. Mindenki érdeklődött Magyarországról, úgyhogy előkerültek a magyar érmék.

Ezen a napon főnököm, Brury leültetett egyik kollégámhoz, Rullyhoz, aki elmesélte az egyetem működését, elmondta a nemzetközi programnak a lényegét, ami arról szól, hogy 2 évig kell az itteni egyetemen tanulni, 2 évig pedig Hollandiában. Tandíj természetesen van, nem tudom, hogy azért, mert hogy privát egyetem (mert privát…), vagy eleve minden egyetemen kell tandíjat fizetni. Az elsőévesek számára a tandíj összege függ attól, hogy mikor jelentkezik, és, hogy milyen felvételi pontszámot hozott az egyetemre. A második évtől pedig főleg a felvett kreditek számától és az előző évi eredménytől függ. Amúgy az eredménytől függően is lehet krediteket felvenni. Az egyetemen 1-4ig van az osztályzás, a 4-es a legjobb. 3.01 – 4.00 között 24 kredit a maximum, amit fel lehet venni, ha nagyon rossz tanuló az illető, akkor pedig csak 10et lehet felvenni. Ha így működne a magyar felsőoktatás, szerintem minden diák a 10 kreditekre menne. Bár nem tudom, hogy mennyire lenne gazdaságos :D 1 félév 12 millió rúpiába kerül, ami kb. 240 ezer Forintnak felel meg. Külföldiek viszont kapnak ösztöndíjat, ami lehet 100%, 75%, 50% és 25%. Szóval, ha itt akarnátok tanulni, akkor szóljatok nekem, ösztöndíj intézve lesz, és legalább én is meg leszek dicsérve :D

Végezetül megbeszéltük a főnökkel, hogy mi is lenne a feladatom erre a 6 hónapra. Elsősorban külföldieket kell szereznem az iskolába, főleg Ázsiából, de akárhonnan szerzek, bármi jó. Csak ne Nigériából, Kolumbiából és Afganisztánból, mert azok fekete listás országok. Akár cserediákokat is kereshetek, neki mindegy. Főleg a magániskolákra és nemzetközi iskolákra megyünk rá, hiszen nekik több pénzük van, előbb jönnének ebbe az iskolába, mint egy mezei ember gyereke. Ezért a napokban olyan országok iskoláit kezdtem kigyűjteni, mint Vietnám, Malajzia, Szingapúr, Thaiföld, India, Kambodzsa, Fülöp-szigetek, stb. Először a nemzetközi sulikat gyűjtöm ki, azokkal elkezdek foglalkozni és utána mennék rá a privát iskolákra, aztán a cserekapcsolatokra.

Második pontként a promóciót említette meg: járnom kell az iskolákat és népszerűsíteni kell a programot. Ebben mind az a szép és jó, hogy alkalmanként 125 ezer rúpia üti a markomat, és az ingyenes ebéd is biztosítva van. És a fél nap elmegy az utazással jobb esetben :D

Végül, de nem utolsó sorban segítenem kell egy AIESEC bizottság megnyitásában – ami egyelőre nagyon izgalmasnak hangzik, írtam is egy emberkének, de még nem kaptam választ :D

Ennyit az első napomról, a következő bejegyzésben a promóciós napjaimról írnék :)